Blog

Péntek esti bizarr… Avagy a viktoriánus britek morbid szokásai

𝐅𝐢𝐠𝐲𝐞𝐥𝐞𝐦! 𝐀𝐳 𝐢́𝐫𝐚́𝐬 𝐚 𝐧𝐲𝐮𝐠𝐚𝐥𝐨𝐦 𝐦𝐞𝐠𝐳𝐚𝐯𝐚𝐫𝐚́𝐬𝐚́𝐫𝐚 𝐚𝐥𝐤𝐚𝐥𝐦𝐚𝐬 𝐫𝐞́𝐬𝐳𝐞𝐤𝐞𝐭 𝐭𝐚𝐫𝐭𝐚𝐥𝐦𝐚𝐳𝐡𝐚𝐭! 𝐎𝐥𝐯𝐚𝐬𝐚́𝐬𝐚 𝐜𝐬𝐚𝐤 𝐞𝐫𝐨̋𝐬 𝐢𝐝𝐞𝐠𝐳𝐞𝐭𝐮̋𝐞𝐤𝐧𝐞𝐤 𝐚𝐣𝐚́𝐧𝐥𝐨𝐭𝐭!

𝗔𝘇 𝗲𝗿𝗼̋𝘀𝘇𝗮𝗸𝗼𝘀 𝗯𝘂̋𝗻𝗼̈𝘇𝗼̋𝗸 𝘁𝗮́𝗺𝗮𝗱𝗮́𝘀𝗮𝗶𝘁𝗼́𝗹 𝗮 𝘃𝗮́𝗿𝗼𝘀 𝗮𝗹𝗮𝘁𝘁𝗶 𝗰𝘀𝗮𝘁𝗼𝗿𝗻𝗮𝗿𝗲𝗻𝗱𝘀𝘇𝗲𝗿𝗯𝗲𝗻 𝗮́𝗹𝗹𝗶́𝘁𝗼́𝗹𝗮𝗴 𝘁𝗮𝗻𝘆𝗮́𝘁 𝘂̈𝘁𝗼̈𝘁𝘁 𝗵𝗮𝘁𝗮𝗹𝗺𝗮𝘀, 𝗮𝘇 𝗲𝗺𝗯𝗲𝗿𝗿𝗲 𝗶𝘀 𝘃𝗲𝘀𝘇𝗲́𝗹𝘆𝗲𝘀 𝗲𝗹𝘃𝗮𝗱𝘂𝗹𝘁 𝘀𝗲𝗿𝘁𝗲́𝘀𝗲𝗸𝗶𝗴 𝗮 𝟭𝟵. 𝘀𝘇𝗮́𝘇𝗮𝗱𝗶 𝗟𝗼𝗻𝗱𝗼𝗻 𝗹𝗮𝗸𝗼́𝗶𝗻𝗮𝗸 𝗿𝗲𝗻𝗴𝗲𝘁𝗲𝗴 𝗳𝗲́𝗹𝗻𝗶𝘃𝗮𝗹𝗼́𝗷𝘂𝗸 𝗮𝗸𝗮𝗱𝘁 𝗮 𝗺𝗶𝗻𝗱𝗲𝗻𝗻𝗮𝗽𝗶 𝗲́𝗹𝗲𝘁𝗯𝗲𝗻. 𝗔 𝘃𝗶𝗹𝗮́𝗴𝗯𝗶𝗿𝗼𝗱𝗮𝗹𝗺𝗶 𝗳𝗼̋𝘃𝗮́𝗿𝗼𝘀𝘁 𝘀𝘇𝗮́𝗺𝗼𝘀 𝗸𝘂̈𝗹𝗼̈𝗻𝗼̈𝘀, 𝗿𝗲́𝗺𝗶𝘀𝘇𝘁𝗼̋ 𝗹𝗲𝗴𝗲𝗻𝗱𝗮 𝘁𝗮𝗿𝘁𝗼𝘁𝘁𝗮 𝗿𝗲𝘁𝘁𝗲𝗴𝗲́𝘀𝗯𝗲𝗻.𝗔𝘇 𝟭𝟴𝟲𝟮-𝗲𝘀 „𝗳𝗼𝗷𝘁𝗼𝗴𝗮𝘁𝗼́𝗽𝗮́𝗻𝗶𝗸”

Viktória királynő (ur. 1837-1901) idején London egyre terjeszkedő nagyváros volt, a kor legkiterjedtebb birodalmának központja.Az ipari forradalom fejlődésének nyaktörő üteme azonban magával hozta a zsúfolt nyomornegyedeket, amelyekkel kapcsolatban az egyre nagyobb szerephez jutó tömegmédiába gyakran egy kiterjedt alvilágról szóló történetek jelentek meg. Az aggódó londoni polgárság könnyen hihette, hogy minden sarkon veszély leselkedik rá – egy 1862-es eset pedig látszólag megerősítette e félelmeket.Július 17-én Hugh Pilkington, a Lancashire megyei Blackburn szabadelvű parlamenti képviselője egy estébe nyúló ülésről igyekezett hazafelé, amikor ismeretlenek hátulról rátámadtak, fojtófogásba vették, és elvették értékeit. A képviselő túlélte az esetet.A sajtó kíméletlenül felkapta a történetet, és a lapok az utcai erőszak növekvő tendenciájáról kezdtek cikkezni – annak ellenére, hogy a valóságban szó sem volt ilyesmiről. A közvéleményt magával ragadta a pánik – az emberek elhitték, hogy az utcát fojtogatható áldozatokra vadászó bűnözők járták.A szenzációhajhász cikkek a növekvő számú próbára bocsátott bűnelkövetőre terelték a gyanút, azt az új igazságszolgáltatási gyakorlatot kritizálva, amely csökkentette az Ausztráliába deportáltak számát. A Punch című szatirikus hetilap számos karikatúrájában az új veszély elleni védekezési módszereket mutatott be – például a párosával, egymásnak háttal való sétálást, illetve a fojtás ellen védő, nagy méretű tüskékkel ellátott nyakörv viselését (ilyeneket egyébként a londoni rendőrség első egységeinél valóban viseltek a felszerelés részeként).A sajtótól természetesen a rendfenntartó szervek is megkapták a magukét, de a börtönviszonyok enyhítését célzó reformokat is támadták a lapok. A pánikkeltő kampány olyannyira sikeres volt, hogy a parlament még 1863-ban megalkotta és elfogadta az ún. „fojtogatótörvényt”, amely az erőszakos rablásokért való büntetésként újra bevezette a korbácsolást.Habár maga a pánik viszonylag hamar tovatűnt, hatása hosszabb távú volt: a rehabilitáció helyett ismét az elrettentés vált a büntetéspolitika fókuszává, ami hosszú időre biztosította a bűnözéssel szembeni keménykezű hozzáállás fennmaradását. Ahogy a The Times cikke is megjegyezte: „𝑀𝑒𝑠𝑠𝑧𝑒 𝑓𝑜𝑛𝑡𝑜𝑠𝑎𝑏𝑏 𝑒𝑔𝑦 𝑙𝑜𝑛𝑑𝑜𝑛𝑖 𝑠𝑧𝑎́𝑚𝑎́𝑟𝑎, ℎ𝑜𝑔𝑦 𝑎 𝑛𝑎𝑝 𝑣𝑎𝑔𝑦 𝑎𝑧 𝑒́𝑗 𝑚𝑖𝑛𝑑𝑒𝑛 𝑜́𝑟𝑎́𝑗𝑎́𝑏𝑎𝑛 𝑏𝑖𝑧𝑡𝑜𝑛𝑠𝑎́𝑔𝑔𝑎𝑙 𝑟𝑜́ℎ𝑎𝑠𝑠𝑎 𝐿𝑜𝑛𝑑𝑜𝑛 𝑢𝑡𝑐𝑎́𝑖𝑡.”𝐉𝐨̈𝐯𝐨̋ 𝐩𝐞́𝐧𝐭𝐞𝐤𝐞𝐧 𝐮́𝐣𝐚𝐛𝐛 𝐛𝐢𝐳𝐚𝐫𝐫 𝐬𝐳𝐭𝐨𝐫𝐢𝐯𝐚𝐥 𝐣𝐨̈𝐯𝐨̈𝐤, 𝐤𝐨̈𝐬𝐳𝐨̈𝐧𝐨̈𝐦 𝐡𝐚 𝐯𝐞𝐥𝐞𝐦 𝐭𝐚𝐫𝐭𝐚𝐬𝐳!#FantasyBox#péntekestibizarr

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.