Mikor kiválasztottam, hogy melyik kép kerüljön ennek a naplónak a borítójára, a spontán terv alapján a fejemben, az első ami eszembe jutott róla, talán a kép hangulata miatt ,az a Fekete Hercegnő.
Szeretek minden -vagy majdnem minden- munkám mögé sztorit rakni, így sokszor utána olvasok annak amit készítek, keresek valami kapcsot.
Most sem volt az másként, amikor a kezembe akadt Leslie L. Lawrence 1989-es kiadású,
„A gonosz és a fekete hercegnő” című könyve.
A regény bizarr és ezoterikus történet kulisszái közé vezérli olvasóját.
Hősünk San Juan szigetére érkezik, ahol a Drake-kastélyba szól a meghívása.
Útközben a kastélyhoz fűződő kísértet- és vámpírhistóriákról hall.
Éjfél felé taxival indul útnak, de a kocsi a temető mellett defektet kap. Különös, véres kísértetjárás kellős közepén találja magát…
… A fekete hercegnő megállt az ajtó előtt szemembe mélyesztve szemét. Riadalom helyett inkább kíváncsiságot láttam a tekintetében. Mintha arra lett volna kíváncsi, lesz-e erőm elbírni azt a látványt, amely a kitáruló ajtó mögött vár rám…
Többet nem is mondok…Aki még nem olvasta volna, és szereti a műfajt, nem fog csalódni.
Úgy gondolom, ennél jobb sztori nem is kell mögé…